Bejegyzés

Az alábbiakban egy hozzánk fordult sportolónak írt válaszunkat olvashatjátok. Sportolónk levelében röviden leírta a frissítési protokollját, amely rengetegféle, túl gyakran alkalmazott, főként szilárd frissítőkből állt, kevés folyadékkal elfogyasztva.

Kedves Robi!

Köszönjünk a frissítési protokollod és a szenvedéseid részletes leírását! Ez nagyban megkönnyíti a választ! A problémák egyértelműen a „túlfrissítés” következményei. Ezt a jelenséget részletesen leírja és elemzi a „The New England Journal of Medicine” online tudományos folyóiratban 2005. áprilisában megjelent tanulmány, amely a 2002. évi Boston Marthon résztvevőinek körében végzett felmérés alapján készült.

https://www.nejm.org/doi/full/10.1056/NEJMoa043901

A lényeg az, hogy a verseny során elfogyasztott frissítők nem szívódnak fel a tápcsatornából, egyszerűen nem kerülnek be a szervezetbe és ezért nem is tudnak frissítőként működni. Sőt, gyakorlatilag dehidratálnak!

Amit megeszünk, vagy megiszunk, az még nincs a szervezetünkben! A gyomor és egyúttal a teljes tápcsatorna még a külvilág! Ebben a „külvilágban” zajlik egy nagyon fontos folyamat, az emésztés, azaz az elfogyasztott ételek és italok lebontása, felszívódásra alkalmassá tétele. Az elfogyasztott frissítőket – függetlenül azok halmazállapotától – a szervezetünk oldattá mixeli. A felszívódás, azaz a szervezetbe kerülés leginkább attól függ, hogy milyen ennek az oldatnak a koncentrációja, azaz a frissítőmix víztartalmának és a benne oldott molekulák darabszámának az aránya. Sajnos nem írhatok sűrűséget, mert az élet nem ilyen egyszerű. Van összefüggés a koncentráció és a sűrűség között, de még sem tehetünk egyenlőségjelet a kettő közé. Ha megfelelő ennek az oldatnak koncentrációja, akkor könnyedén és gyorsan eljut a felszívódás helyére, ami – sajnos – nem a gyomor, hanem a tápcsatorna következő szakasza, a vékonybél. Onnan is csak akkor szívódik fel könnyedén és gyorsan, ha alacsony a koncentrációja!

Ezt is komoly tudományos kísérletek bizonyítják:

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/22089303 – egy új-zélandi tanulmány

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/23883691 – egy japán tanulmány lényegében ugyanazon megállapítással

Ha nem fogyasztunk elég vizet a frissítőkhöz, akkor magas lesz a koncentráció, és ekkor a szervezetünknek kell megoldania a hígítást: testünk víz-tartalékából áramoltat vizet a gyomorba, azaz a külvilágba. Mindaddig, amíg ez a hígítás tart, addig bizony szünetel a tápanyagok és elektrolitok felszívódása, azaz semmi sem kerül be a szervezetbe. Egyre nő a szenvedés, és egyre elkeseredettebben nyúl a sportoló az újabb és újabb frissítőkért, hátha azok segítenek, de mindegyik csak fokozza a koncentrációt és a bajt, a szervezet egyre keményebben küzd a hígításért, és közben egyre csak fokozódik a dehidratáció. Az izzadással vesztett nátrium pótlása sem lehetséges, mert ez a létfontosságú elektrolit is tápcsatorna, azaz a külvilág fogságában reked: felborul a szervezetben nátrium és kálium ionok aránya: a sejten belüli káliumkoncentráció megnő, amely kínzó szomjúságérzetet kelt.

A folyamat komplex és bonyolult, de a megoldás pofonegyszerű: A KEVESEBB TÖBB! A frissítőkoktélod megfelelő koncentrációjának kialakítását ne bízd a szervezetedre! Gondoskodj arról, hogy bármit eszel, vagy iszol, a mix híg legyen, a jó frissítő sok vizet tartalmazzon. A folyékony frissítő a legjobb frissítő, mert nem a szervezetednek kell vesződnie az oldat előállításával!

Idézet Patrick Lange-től, a 2017. és 2018. évi Ironman világbajnoktól: „Ich ernähre mich über ganzen Wetkampf komplett flüßig!” – A teljes távon folyadékkal frissítettem

Hogy ne neked kelljen patikamérlegen számolgatnod, használd az Enduraid-et! Ha nincs is benne 48 órás tervezési lehetőség, ha letervezed 24 órára kakor már látod a szisztémát amit folytathatsz tovább.

Sok-sok sikerélményt kívánunk!

 

Üdv,

Kindl Gábor

 

Sportolás közbeni hidratáció = Járható vízi utak = csodás vízi közlekedés = magas teljesítmény = mosolygós célba érkezés!

Az emberi testben az információk, az energiát adó tápanyagok, a makró-, és mikroelemek „vízi úton közlednek”! Akár a hajók a Dunán, vagy más folyó és állóvizeken. Minél alacsonyabb a vízszint, annál nehezebb a közlekedés, mert romlik a vízi utak járhatósága.

A felnőtt emberi test 55-60%-a víz, és ezen a vízen bizony komoly forgalom zajlik.

A sejten belüli folyadékterek a tavak, a sejten kívüliek a folyók. Mindegyik vízi útnak megvan a maga parancsnoka, aki ügyel az egyensúlyra, ügyel arra, hogy hatékony és dinamikus legyen a két víztér egyensúlya. Sejten kívül a nátrium a főnök, sejten belül pedig a kálium. Ahhoz, hogy ne alakuljon ki közlekedési káosz, gyors és harmonikus legyen a forgalom, fenn kell tartani a vízszintet és biztosítani kell, hogy rendet fenntartó „főnökök” a két vezérelektrolit, a nátrium és a kálium mindig megfelelő számban és arányban legyenek jelen a szervezet vízi útjain.
Verseny vagy edzés közben helyes frissítéssel tudjuk fenntartani a vízi útjaink járhatóságát, a szervezet folyadéktereinek megfelelő vízszintjét és az elektrolitok mennyiségét és arányát, azaz a együttesen a HIDRATÁCIÓT. A hidratáció csökkenése sokkal közvetlenebbül és brutálisabban hat a teljesítményre, mint az energiaszint csökkenése: hiába vannak jelen a szervezetben az energiát adó tápanyagok, ha a nehezen járható vízi utak miatt lassan, nem megfelelő mennyiségben, vagy egyáltalán nem jutnak el a céljukhoz a sejtekhez!

A legfőbb csapda a hipertóniás frissítő, mert az észrevétlenül DEHIDRATÁL! Amit megiszol, vagy megeszel, az még nincs a szervezetedben! A gyomor és az egész tápcsatorna még a külvilág! A hipertóniás frissítőt a szervezet maga hígítja fel a gyomorban, illetve a tápcsatornában, a külvilágba juttatva a szervezet vízi útjainak értékes tartalmát! Nem megfelelő frissítéssel ilyen módon lehet, még hűvös, vagy kellemes időben is dehidratálnod magad.
Az ENDURAID nem enged hipertóniás frissítőkoktélt mixelni a gyomrodba!

Azt gondolhatnánk, hogy télen kevésbé kell odafigyelni a hidratációra. Néhány tény, hogy ez bizony nem így van. A hideg levegőn végzett testmozgás során a légzéssel is nagy mennyiségű folyadékot veszítünk. A sok ruha, amit magunkra húzunk a hideg ellen – amellett, hogy extra súlyt és extra energia felhasználást jelent, amit cipelni kell, – még trópusi körülményeket is teremthet szervezetünk számára, amelyre közel olyan mértékű izzadással válaszol, mintha nyári napsütésben végeznénk ugyanazt a testmozgást.

A szervezet szomjúság érzékelő receptora alvó üzemmódban működik, vagyis keményen dolgozol, mégsem érzel olyan mértékű szomjúságot, mint nyáron.

A fentieket figyelembe véve sportolás közben és főleg után az óránkénti 5-6 dl hipotóniás folyadék fogyasztása (vagy víz+stabletta kombináció) télen is “melegen” ajánlott. Ne feledd, nem csak a telejsítmény de a megfelelő regeneráció alapfeltétele is a hidratáció! Fontos, hogy futás előtt ne igyunk meleget mert félő, hogy kiizzadva lépünk a hideg levegőre és a toroknak sem jó a forró ital után közvetlenül érkező hideg levegő.